Dél körül visszaértünk a
szálláshelyre, ahol egy közös ebéd keretében kiderült, hogy a velünk egyidősnek
tűnt fiatalok valójában az iskola vén diákjai, akik önkéntesként részt vesznek
ebben az iskolai programban és többen zsűriznek is az esti fesztivál nyitó
versenyén, ugyanis a verseny után néhány tehetséges, képzett vén diák
koncertezik és dj-ként igazi fesztivál hangulatot teremt.
***
- Sziasztok! - köszönt ránk két
idősebb tag.
- Sziasztok! - vigyorogtunk
Katyvel.
- Izgultok?
- Kicsit. - mondtam az igazat.
- Nem kell ne félj! Tuti jók
lesztek!
- Köszi. - hangzott Katy kimért
válasza.
- Tudnátok nekünk segíteni? A
kocsiban van néhány erősítő és látom ti már befejeztétek az ebédet... nem fog
sokáig tartani a kocsi nincs messze.
Katy elég merevnek és
visszautasítónak tűnt, de a versenyig még volt legfeljebb 6 óránk így
belegyeztem a segítségbe és Kat-et is magammal ráncigáltam.
- Valami nem stimmel. - súgta
Kat.
- Nyugi már csap pár erősítőt
hozunk el.
- Tényleg nagyon hálásak vagyunk,
hogy segítetek. - mondta az egyik, míg a másik letért az útról.
- Ő meg hová megy? - Katy
elkezdett aggodalmaskodni.
- Mindjárt visszajön.
- És hova megyünk? - folytatta
barátnőm.
- Még egy picit beljebb. -
hallottam ki a suttogását a lánynak.
Minden kétely nélkül követtem a
lányt, de Kat. megfogta a kezem.
- Tudtam! Ismerlek. Lena csoport
társai vagytok! - Kat összehúzta a szemöldökeit.
Nem ismertem a lányt, de az
megfordult és gúnyosan ránk vigyorgott.
- Nem kockáztatunk. Mi nyerünk! -
vonta meg a vállát.
Alig, hogy elhagyták a lány
száját a szavak megjelent a másik lány és leütött minket. Mikor magamhoz tértem
egy autó hátuljába voltam megkötözve. Sötét volt. A verseny bizonyára, már
zajlott, mert a nagy fények kiszűrődtek a fák közül.
- Kat? - kezdtem pánikolni.
- Itt vagyok mögötted! - szólt
nyugodtan.
- Hogy jutunk ki innen?
- Ha elérném azt a kést...hm... -
próbált a kés felé evickélni, de még ha el is ér odáig...a kés az erősítő doboz
tetején van.
- Ez így nem megy..menj odébb! -
bár kezünk-lábunkat összekötözték, megpróbáltam kellő erővel megrúgni a kocsi
oldalában elhelyezkedő erősítődobozt. A kés lebillent, amit így már sikerült
elérnie Kat-nek.
- Kat. siess! - mocorogtam.
- Igyekszem.
***
- Hogy jutunk vissza?
Mindkettőnk keze felsértődött az
erős kötéltől. Kat próbált térerőt keresni én pedig a kocsiban keresgéltem
zseblámpát. Sajnos egyikőnk sem találta amit keresett, viszont azok a féleszűek
voltak olyan gondolatlanok, hogy a kocsiban hagyták a kulcsot. Kipattantam az
autóból becsaptam a kocsi hátulját és szóltam Katnek.
- Én nem vezetek! - ódzkodott a
vezetéstől.
- Miért?
- Nincs jogsim. - vallotta be
szégyenkezve.
- Nincs jogsid?
- Nincs. Indulhatnánk? - terelte
a témát.
- Persze.
A kocsi fényszórói felvillantak
én pedig tövig nyomtam a gázt. Félszemmel Katy-re sandítottam, de ő kaméleont
játszott és eggyé vált a bőrüléssel.
- Minden oké? - kérdeztem tőle,
mert úgy nézett ki hamarosan új színt ad a műszerfalnak.
- Kocsi iszonyom van... -
suttogta.
- Hogy mid?
- Félek a kocsiban ha gyorsan
megy.
Lassítottam.
- Mit csinálsz? - nézett rám.
- Most mondtad, hogy rosszul vagy
ha gyorsan megyek.
- De így meg nem érünk oda. -
olvadt ki az ülésből.
Az órára pillantottam ami már a
fél hetet súrolta.
- Kibírom. - tért vissza az
ülésbe.
***
Már láttuk a színpad erős fényeit
és az embereket.
- Vedd át egy kicsit! -
lassítottam le és elkezdtem kikászálódni, hogy hátra másszak.
- Elment az eszed, mit művelsz?
- Az előbb láttam itt néhány
ruhát... ebben nem léphetek fel! - utaltam a sáros gönceimre.
- De én még is mit csináljak?
- Csak tartsd egyenesben a
kormányt!
- És a gáz vagy ilyenek?
- Azokhoz nem kell nyúlni..
hamarosan leáll a kocsi, csak addig tartsd egyenesbe míg meg nem áll.
Hátra mentem, a kocsi hátsó
részébe és elkezdtem kutakodni. Találtam egy szürke ruhát ujjainál és nyakánál
párducmintákkal. Elvettem még pár kiegészítőt és késznek nyilvánítottam magam. Kat
remekül egyenesben tartotta a kocsit és pont jól időzített, mert az autó akkor
ált meg mikor elkészültem.
- Induljunk. - csaptam ki a kocsi
hátulját és együtt rohantunk a színpad felé.
