Miközben Rose nyakát kényeztettem éreztem, ahogyan az alkohol nálam is kezd hatni.
- Liam. – nyöszörögte.
- Igen? – azonnal feltápászkodtam, hogy láthassam az arcát.
- Én még… szóval én… - rákvörösre pirult. Gyönyörű volt, mint mindig.
- Tudom. – suttogtam egy érzéki csók után. – Vigyázok rád, ne félj.
Kezemmel óvatosan végigsimítottam tökéletes alakján, majd csókunk közben elkezdem óvatosan megszabadítani a ruháitól. Kezemmel bejártam teste minden egyes szegletét, majd a mellein megálltam. Kéjesen nyögött csókunkba minek hatására mosoly húzódott az arcomon. Miközben én melleivel játszottam, átkarolta a nyakamat és a hajamba túrt. Torkomból felszakadt egy halk nyögés. Kezem továbbra sem maradt tétlen és ekkor ő is erőt nyert. Kezeivel férfiasságomat kezdte izgatni. Halkan morogtam a vágytól, mire ő folytatta. Kibújtatott a pólómból, majd szenvedélyes csókra váltott. Fordított helyzetünkön és ezúttal ő került fölém. Egy percre megállt és a hasamon kirajzolódó halvány kockákon húzta végig ujjait. Míg ő testemet –mondhatni- csodálta, átfordítottam magunkat és ezzel ismét én kerültem felülre. Nyakára vetettem magam és óvatosan szívni kezdtem azt. Halk nyögések hagyták el száját, ami csak még jobban ingerelt. Haladtam lefelé. Az egész felsőtestét végigcsókoltam, egy kis szegletet sem hagytam ki. Levegőjét egyre szaporábban vette, kezeivel az ágyneműbe kapaszkodott. Miután megszabadítottam az utolsó ruhadarabtól is combjait kezdtem simogatni. Izgatni kezdtem csiklóját mire esősebben szorította az ágyneműt.
- Ez most lehet, hogy nem lesz kellemes… - suttogtam.
Két ujjamat felhelyeztem és pumpálni kezdtem. Nyögései szaporábbak lettek. A folyamatot meg nem szakítva tértem újra ajkaihoz. Nyögésit csókunkkal tompítottam.
- Liam… azt hiszem… - nem mondta ki, de tudtam mi jön. Gyorsítottam a tempón, míg hangos sikítással a tudtomra nem adta, hogy elment.
- Biztos akarod? – homlokunkat egymásnak támasztottam.
- Igen… akarlak.
- Rendben. – Az éjjeli szekrényemhez fordultam elővettem egy gumit, majd megszabadítottam magamat a felesleges ruhadarabokról.
- Liam… - nyúlt a kezem után.
- Igen szerelmem. – gyengéd csókot adtam szájára.
- Nem kell gumi. – suttogta.
- Rose…
- Létszíves! Az elsőt e nélkül szeretném. – nem érdekel semmi csak, hogy boldog legyen.
- Ahogy szeretnéd. – lassan a bejárathoz pozícionáltam magamat, de akkor megálltam.
Három dolog merült fel bennem hírtelen. Az egyik az árulásom, ami lehet, hogy egy élten át kínozni fog és a másik, hogy Rose-t is ebbe a helyzetbe hozom. Bár már a józan eszem felét elvesztettem – hála a későn ható piának-, de a harmadik – és egyben utolsó – dolog, ami jelen pillanatban piszkált azaz, hogy talán nem nekem kellene elvennem Rosetől az első élményt.
- Rose talán… talán ezt nem kellene.
- Mi? Liam, ne. Én teljesen biztos vagyok benne. Akarom. Akarlak. – ismét elkapott, azaz érzés, hogy teljesen józan. Pedig nem volt az. Koránt sem.
- Jó, de… lehet, hogy fájni fog.
- Nem baj.
- Szeretlek. – nem tudott válaszolni, mert ekkor beletoltam magam.
- Ohh. – halkan nyögött, de láttam rajta, hogy nagyon fáj neki.
- Rose… én nem akarlak bántani. Úgy sajnálom. – elindultam kifelé belőle, de megállított.
- Liam ne. Nem lesz… nem lesz baj, csak adj… adj egy kis időt, míg megszokom. – lehunyta szemeit és igyekezte visszatartani a könnyeit.
- Akármennyit.
Egy kis idő után ismét megpróbáltuk.
- Ha csak egy kicsit is fáj… ha meg akarsz állni… szólj! – bólogatással adta tudtomra, hogy érti mit mondok.
Lassan mozgattam magamat benne lehetővé téve, hogy megszokja méreteimet, majd egyre gyorsabban. Örömmel láttam, hogy már nem csak nekem öröm az együttlét.
- Gyorsabban Liam. – kérlelt.
Gyorsítottam, de nem mertem nagyon gyorsan, mert féltem baja esik.
- Liam… még…
Teljesítettem kérését és rákapcsoltam. Orgazmusa előtt a nevemet ordibálta, amivel engem is magával sodort.
***
Reggel erős fejfájással ébredtem. Egészen addig, míg le nem értem a földszintre, gőzöm sem volt, hogy mit csináltam az este. Tegnap este Rose-t – miután elaludt – lehoztam és Harry mellé fektettem. Hátha ezzel elfelejtem mit is tettem. De nem...
- Basszus. – káromkodtam a lehető leghalkabban. – Ne ne ne ne … - siettem a konyhába, majd
gyorsan bevettem néhány fejfájás csillapítót és leültem gondolkodni. Az agyam folyamatosan járt. Gondolatmenetemből akkor szakadtam ki mikor Zayn belépett a konyhába egy kajás zacskóval a kezében.
- Liam!! – nagy vigyor terült el az arcán.
- Halkabban Zayn, szétrobban a fejem. - kezeimmel befogtam a fülemet.
- Bocsi. Milyen volt a tegnap este? – ledobta elém a zacskót, majd leült a velem szembe lévő székre.
- Jó. – igyekeztem nem figyelni rá.
- Csak jó? - amint az utolsó szót is kimondta megállt bennem az ütő.
- Mond csak Zayn... Miről beszélsz?
- Láttalak titeket Liam.
